Előnyeik:
- kitűnő E-vitamin források
- a dió csökkenti a szívbetegség kockázatát
- a tiamin és a niacin megfelelő forrásai
- megfelelő fehérje- és ásványianyag-források a vegetáriánusok számára 

Hátrányaik:
- energiatartalmuk nagy
- a keserűmandula ciántartalmú mérgező vegyületet tartalmaz
- a földimogyoró rákkeltő hatású anyagokat termelő penészgombával fertőződhet
- a földimogyoró kiváltotta allergiás reakció halálos kimenetelű is lehet
- gyerekeknél fennáll a félrenyelés és fulladás veszélye

 Az oldalon "kemény héjú gyümölcsök" összefoglaló néven említem a diót, mogyorót, földimogyorót, mandulát és gesztenyét. Az Egyesült Államokban nemrégiben végzett kísérletekből kiderült, hogy napi 8-10 dkg dió elfogyasztása, ha zsírszegény étrend keretében telített zsírokat helyettesítenek vele, csökkenti a vér koleszterinszintjét és ezáltal az érelmeszesedés és a szívbetegség kockázatát. Jóllehet a kemény héjú gyümölcsök - a gesztenye kivételével - tekintélyes mennyiségű zsírt tartalmaznak, az nagyrészt az egészségesebb telítetlen zsírsavak formájában van jelen.
A gabonafélékkel ellentétben a kemény héjú gyümölcsök rendszertanilag nem állnak közeli rokonságban egymással. Többségük fán terem, a földimogyoró azonban - mely hosszú, föld alatti kocsányokon nő - a hüvelyesek közé tartozik. Száraz tokja a borsó és a bab hüvelyének felel meg.
Nagy zsírtartalmuk miatt e gyümölcsöknek nagy a kalóriaértékük - legtöbbjük több, mint 550 kcal-t tartalmaz 10 dkg-onként, ám ugyanennyi gesztenyében csak 170 kcal van. A dió, mogyoró és földimogyoró különösen gazdag esszenciális zsírsavakban, amelyek létfontosságúak a szövetek zavartalan növekedéséhez és fejlődéséhez.
A vegetáriánusok sok olyan tápanyaghoz hozzájuthatnak a kemény héjú gyümölcsökből, amelyeket az ember hagyományosan állati táplálékokból vesz fel. Ezek közé tartozik a fehérjéken kívül a B-vitaminok többsége, a foszfor, a vas, a réz és a kálium.
A többi növényi forráséihoz hasonlóan a kemény héjú gyümölcsökben levő fehérjék is csupán közepes minőségűek az állati eredetű fehérjékhez képest, mert nincsenek meg bennük mindazok az aminosavak, amelyekre a szervezetnek szüksége van saját fehérjéinek előállításához. Ha azonban kenyér és hüvelyesek egészítik ki őket, akkor az étrend egészséges arányban fogja tartalmazni az összes esszenciális aminosavat.
A kemény héjú gyümölcsök előkelő helyen állnak az E-vitamin forrásai között, de pörköléskor E-vitamin- és tiamintartalmuk megsemmisül.

Veszélyek

 Ne együnk olyan mandulát, amelyik még nem teljesen érett, mert a benne levő amigdalinból emésztéskor halálosan mérgező, a keserűmandula szagát adó kéksav szabadul fel (ugyanez a helyzet a barack, a cseresznye és a szilva magjával is).
A kemény héjú gyümölcsöket hűvös, száraz helyen kell tárolni, mert könnyen penészednek. A penészgombák némelyike mérgező anyagot termel, ezért olyan gyümölcsöt sohase fogyasszunk, amelyiknek a héján, vagy magján a penész legcsekélyebb nyoma is felfedezhető. A trópusi országokban a penészes gyümölcsök még sokkal mérgezőbb, májrákot okozó vegyületeket, ún. aflatoxinokat is tartalmazhatnak. Ezekre az 1960-as években figyeltek fel Angliában, amikor súlyos járványos májbetegség pusztított a földimogyorós táppal etetett pulykák között. Az aflatoxint termelő gombák a földimogyorót különösen könnyen fertőzik. Vásárláskor legbiztonságosabb az előre csomagolt földimogyoró. A madáreledelként árusított földimogyorót gyermekek elől tartsuk elzárva.
A kemény héjú gyümölcsök esetében az egyik legnagyobb veszély a félrenyelésükből eredő fulladás. Négy éven aluli gyermeknek sohase adjunk kemény héjú gyümölcsöket, vagy legfeljebb nagyon finomra aprítva.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.