Előnyeik:
- ízletesebb lesz tőlük az étel
- rendszerint jó A- és D-vitamin-források
- a lágy margarin fontos forrása az E-vitaminnak és a nélkülözhetetlen zsírsavaknak

Hátrányaik:
- energiatartalmuk nagy (kivéve a kis zsírtartalmú margarinokat)
- a margarin káros transz zsírsavakat tartalmaz
- a vajban és a kemény margarinokban sok a telített zsírsav

Évek óta folyik a vita arról, hogy a vaj egészségesebb-e, vagy a margarin. Ma számos táplálkozáskutató vallja, hogy a vaj jobb - feltéve, hogy nem eszünk belőle sokat. A vaj kétségkívül természetesebb termék, mint a margarin, amelyhez sok színező- és egyéb adalék anyag kell, hogy a szürkés masszából a megszokott küllemű végtermék váljon. A vaj és a margarin zsírtartalma rendszerint megegyezik, sőt energiatartalmuk is egyforma (10 dkg-jukban 8 dkg zsiradék és 740 kcal van), bár némely gyártó 70%-ra csökkentette termékének zsírtartalmát.
Margarint először egy francia vegyész készített 1860-ban, olcsó vajpótlóként, marhafaggyúból és fölözött tejből. A mai margarin már sokkal összetettebb készítmény. Egy részükben csak növényi olaj van, másik részükhöz állati zsírokat, esetleg halolajat is tesznek. A margarin rendszerint vizet, tejsavót és emulgeálószereket is tartalmaz, végül sőt, színező- és ízesítőanyagokat is tesznek bele.
Az élelmiszer-ipari előírások szerint a margarint A- és D-vitaminnal kell dúsítani; ezek a vajban természetes módon megtalálhatók. Az A-vitamin alapvetően szükséges a jó látáshoz és a bőr épségéhez, emelett fontos antioxidáns, a D-vitamin pedig segíti a kalciumfelvételt, ami a csontozat és a fogak épségéhez elengedhetetlen.

A margarin előállítása során a folyékony olajokat a hidrogénezésnek nevezett eljárással szilárd krémmé alakítják át. A megszilárdítás mellett a folyamat megváltoztatja az olajok kémiai szerkezetét is, mivel bizonyos telítetlen zsírsavakat transz zsírsavakká alakít - ez a többszörösen telítetlen zsírsavak kevésbé egészséges formája, amely a telített zsírokhoz hasonlóan növeli a koleszterinszintet.
Némely margaringyártó cég a transzzsírsav-tartalom csökkentése érdekében módosította terméke összetételét. A lágy margarinok, amelyek címkéjén a "sok többszörösen telítetlen zsírsav" felirat szerepel, sokkal kevesebb telített és transz zsírsavat tartalmaznak, mint más margarinok, vagy vajak és jó E-vitamin-források. Ugyanakkor az újabb kutatások szerint a többszörösen telítetlen zsírsavak nagymértékű fogyasztása asztmára hajlamosító tényező lehet.
A kis zsírtartalmú margarinokat többnyire vízből és vajból, vagy növényi olajokból készítik; a telített zsírsavak aránya változó, gondosan ellenőrizzük tehát a termék címkéjét.
A kis zsírtartalmú margarinok rendszerint 40% zsírt és 390 kcal energiát tartalmaznak 10 dkg-onként, a nagyon kis zsírtartalmú margarinok pedig kb. 25% zsírt és 270 kcal energiát. Egyes margarinok zsírtartalma nem több, mint 5%. Ezek zsírpótlókkal készülnek - ilyen például a tejsavófehérje, amelynek szerkezete a zsírokéra hasonlít. Nagy víztartalmuk miatt főzésre nem alkalmasak.
Sokan jobban szeretik a vaj ízét, mint a margarinét, de nagy telítettzsírsav- és koleszterintartalma miatt inkább lemondanak róla. Számos táplálkozáskutató szerint azonban mértékkel fogyasztva a vaj - lévén viszonylag természetes termék - jobb, mint a margarin.
Általában elmondható, hogy a vajat, a margarint és a sárgás színű szendvicskrémeket csak mértékkel szabad fogyasztani. Ha a kenyér önmagában is jó ízű, akkor a zsíradéktól akár el is tekinthetünk.

A következő részben a banánról lesz szó!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.