El�nyeik:
- �zletesebb lesz t�l�k az �tel
- rendszerint j� A- �s D-vitamin-forr�sok
- a l�gy margarin fontos forr�sa az E-vitaminnak �s a n�lk�l�zhetetlen zs�rsavaknak

H�tr�nyaik:
- energiatartalmuk nagy (kiv�ve a kis zs�rtartalm� margarinokat)
- a margarin k�ros transz zs�rsavakat tartalmaz
- a vajban �s a kem�ny margarinokban sok a tel�tett zs�rsav

�vek �ta folyik a vita arr�l, hogy a vaj eg�szs�gesebb-e, vagy a margarin. Ma sz�mos t�pl�lkoz�skutat� vallja, hogy a vaj jobb - felt�ve, hogy nem esz�nk bel�le sokat. A vaj k�ts�gk�v�l term�szetesebb term�k, mint a margarin, amelyhez sok sz�nez�- �s egy�b adal�k anyag kell, hogy a sz�rk�s massz�b�l a megszokott k�llem� v�gterm�k v�ljon. A vaj �s a margarin zs�rtartalma rendszerint megegyezik, s�t energiatartalmuk is egyforma (10 dkg-jukban 8 dkg zsirad�k �s 740 kcal van), b�r n�mely gy�rt� 70%-ra cs�kkentette term�k�nek zs�rtartalm�t.
Margarint el�sz�r egy francia vegy�sz k�sz�tett 1860-ban, olcs� vajp�tl�k�nt, marhafaggy�b�l �s f�l�z�tt tejb�l. A mai margarin m�r sokkal �sszetettebb k�sz�tm�ny. Egy r�sz�kben csak n�v�nyi olaj van, m�sik r�sz�kh�z �llati zs�rokat, esetleg halolajat is tesznek. A margarin rendszerint vizet, tejsav�t �s emulge�l�szereket is tartalmaz, v�g�l s�t, sz�nez�- �s �zes�t�anyagokat is tesznek bele.
Az �lelmiszer-ipari el��r�sok szerint a margarint A- �s D-vitaminnal kell d�s�tani; ezek a vajban term�szetes m�don megtal�lhat�k. Az A-vitamin alapvet�en sz�ks�ges a j� l�t�shoz �s a b�r �ps�g�hez, emelett fontos antioxid�ns, a D-vitamin pedig seg�ti a kalciumfelv�telt, ami a csontozat �s a fogak �ps�g�hez elengedhetetlen.

A margarin el��ll�t�sa sor�n a foly�kony olajokat a hidrog�nez�snek nevezett elj�r�ssal szil�rd kr�mm� alak�tj�k �t. A megszil�rd�t�s mellett a folyamat megv�ltoztatja az olajok k�miai szerkezet�t is, mivel bizonyos tel�tetlen zs�rsavakat transz zs�rsavakk� alak�t - ez a t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavak kev�sb� eg�szs�ges form�ja, amely a tel�tett zs�rokhoz hasonl�an n�veli a koleszterinszintet.
N�mely margaringy�rt� c�g a transzzs�rsav-tartalom cs�kkent�se �rdek�ben m�dos�totta term�ke �sszet�tel�t. A l�gy margarinok, amelyek c�mk�j�n a "sok t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsav" felirat szerepel, sokkal kevesebb tel�tett �s transz zs�rsavat tartalmaznak, mint m�s margarinok, vagy vajak �s j� E-vitamin-forr�sok. Ugyanakkor az �jabb kutat�sok szerint a t�bbsz�r�sen tel�tetlen zs�rsavak nagym�rt�k� fogyaszt�sa asztm�ra hajlamos�t� t�nyez� lehet.
A kis zs�rtartalm� margarinokat t�bbnyire v�zb�l �s vajb�l, vagy n�v�nyi olajokb�l k�sz�tik; a tel�tett zs�rsavak ar�nya v�ltoz�, gondosan ellen�rizz�k teh�t a term�k c�mk�j�t.
A kis zs�rtartalm� margarinok rendszerint 40% zs�rt �s 390 kcal energi�t tartalmaznak 10 dkg-onk�nt, a nagyon kis zs�rtartalm� margarinok pedig kb. 25% zs�rt �s 270 kcal energi�t. Egyes margarinok zs�rtartalma nem t�bb, mint 5%. Ezek zs�rp�tl�kkal k�sz�lnek - ilyen p�ld�ul a tejsav�feh�rje, amelynek szerkezete a zs�rok�ra hasonl�t. Nagy v�ztartalmuk miatt f�z�sre nem alkalmasak.
Sokan jobban szeretik a vaj �z�t, mint a margarin�t, de nagy tel�tettzs�rsav- �s koleszterintartalma miatt ink�bb lemondanak r�la. Sz�mos t�pl�lkoz�skutat� szerint azonban m�rt�kkel fogyasztva a vaj - l�v�n viszonylag term�szetes term�k - jobb, mint a margarin.
�ltal�ban elmondhat�, hogy a vajat, a margarint �s a s�rg�s sz�n� szendvicskr�meket csak m�rt�kkel szabad fogyasztani. Ha a keny�r �nmag�ban is j� �z�, akkor a zs�rad�kt�l ak�r el is tekinthet�nk.

A k�vetkez� r�szben a ban�nr�l lesz sz�!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.