Egy m�sik legend�ban a mongol Dzsingisz k�n k�vete egyszer meg�llt vizet k�rni egy nemr�g megh�d�tott kis faluban. A leig�zott helybeliek azonban v�z helyett tejet �nt�ttek a k�vet kulacs�ba, azt rem�lve, hogy haszn�lhat� kulacs n�lk�l marad az ellens�ges f�rfi a sivatag k�zep�n. K�s�bb a k�vet inni szeretett volna, �s a kulacs�ban tal�lt ismeretlen, f�lig foly�kony �llag� italt �zletesnek tal�lta: �gy sz�letett meg a joghurt. A feh�r italt ezut�n Dzsingisz k�n lovasai h�d�t�saik sor�n mindenhova magukkal vitt�k, elterjesztve az eg�sz vil�gon.

A joghurt Nyugat-Eur�p�ban legel�sz�r a 16. sz�zadban, I. Ferenc francia kir�ly idej�n jelent meg. A t�rt�net szerint az uralkod� �lland� b�lprobl�m�kkal k�szk�d�tt, s panaszait az udvari doktorok nem tudt�k megsz�ntetni. Seg�ts�g�rt fordultak a t�r�k szult�nhoz, aki egyik leg�gyesebb orvos�t egy birkacsord�val �s a joghurt titkos receptj�vel k�ldte „francia koll�g�j�hoz”. A savany�tott birkatejt�l a kir�ly fel�p�lt, �s ezzel a joghurt egy id�re igen n�pszer� ital lett. �m nemsok�ra feled�sbe mer�lt, s n�gysz�z �v kellett, hogy a nyugati civiliz�ci� �jra felfedezze.

A 20. sz�zad elej�n P�rizsban, a Pasteur Int�zetben dolgoz� orosz biol�gus, Ilja Mecsnyikov azt kutatta, hogy a joghurtban tal�lhat� bakt�riumok mik�nt j�rulhatnak hozz� az �let meghosszabb�t�s�hoz. Kiindul�t�zise az volt, hogy a b�lben tal�lhat� bakt�riumok �ltal boml�snak indult �telmarad�kok olyan anyagokat termelnek, amelyek lassank�nt, bel�lr�l „megm�rgezik” az embert. Ugyanakkor eml�kezett r�, hogy sz�l�haz�j�ban, a kauk�zusi hegyekben �l� p�sztorok igencsak sok�ig �ltek. Az ottaniak szerint a joghurtban tal�lhat� �l� bakt�riumoknak k�sz�nhet�en. Mecsnyikovnak siker�lt bebizony�tania, hogy a joghurt rendszeres fogyaszt�sa hasznos az emberi szervezet sz�m�ra: ezek a „j�” bakt�riumok megakad�lyozz�k a b�lben m�rgez� anyagokat gy�rt� „rossz” bakt�riumok elszaporod�s�t. Ez�rt a munk�j��rt 1908-ban Nobel-d�jjal t�ntett�k ki.

Minden joghurt kit�n� protein-, kalcium- �s B2-vitamin-forr�s. Ezeken k�v�l sok vitamint �s t�bbfajta �sv�nyi s�t is rejt, ugyanakkor viszonylag kev�s kal�ri�t tartalmaz. Azok a savany� tejterm�kek, melyekben �l� joghurtkult�ra is van, tov�bbi el�ny�kkel szolg�lj�k eg�szs�g�nket. �gy a leg�jabb kutat�sok szerint a joghurtfogyaszt�s cs�kkenti egyes betegs�gek (p�ld�ul a vastagb�ldaganat) kialakul�s�nak kock�zat�t, megszabad�tja a szervezetet a m�rgez� anyagokt�l, �s egyens�lyban tartja a b�lfl�r�t. Ezen k�v�l er�s�ti az immunrendszer�nket, �s cs�kkenti a v�r koleszterinszintj�t.

A feln�tt lakoss�g k�r�lbel�l 75 sz�zal�ka nehezen em�szti meg a tejcukrot, ez�rt nem fogyaszthat tejet. Joghurtot azonban igen. Az �l� kult�ra enzimei ugyanis mintegy „el�em�sztik” a lakt�zt a szervezet sz�m�ra. �gy a rendszeres joghurtfogyaszt�s cs�kkenti a lakt�z-intolerancia m�rt�k�t. Tov�bbi el�nye, hogy felgyors�tja a zs�ranyagcser�t, �s megszabad�tja a testet a zs�rp�rn�kt�l – ez�rt fogy�k�r�kban rendszeresen szerepel.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.