A tort�kat mindig t�bb munkafolyamatban k�sz�tik. El�sz�r megs�tik a torta alapj�t - sz�ks�g eset�n t�bb szinthez val�t. A torta t�szt�ja legt�bbsz�r pisk�tat�szta, amit kih�l�s ut�n gyakran v�zszintesen elv�gnak, hogy a r�tegek k�z�t megt�lthess�k. A t�szt�t vajjal, csokol�d�val, di�val, mogyor�val, vagy hasonl�kkal gazdag�thatjuk.
K�l�n�sen kiad�s lesz a torta, ha a pisk�taalap helyett kevert t�szta tartja �ssze a tort�t. Az oml�s t�szta szint�n klasszikusnak sz�m�t a tortaalapok k�z�tt, de leveles t�szt�b�l, �getett t�szt�b�l, vagy habcs�kb�l is k�sz�lnek tortaalapok �s k�l�nb�z� d�sz�t�sek.
Amint elk�sz�ltek a tortalapok, j�het a t�ltel�k. A k�l�nb�z� lekv�rok �s dzsemek �des "ragaszt�anyagk�nt" is felhaszn�lhat�k, a gy�m�lcs�k pedig frissess�get k�lcs�n�zhetnek a tort�knak. A legfontosabb azonban a kr�m t�ltel�k: a tejsz�nhab, egy b�rsonyos l�gy kr�m, vagy ak�r puding, t�r� vagy t�r�kr�m, vagy ezek kombin�ci�ja. A klasszikus tort�k oldal�t is bevonj�k kr�mmel, vagy csokol�d�m�zzal �s a tartalomhoz ill�en d�sz�tik.
A sikerhez a legfontosabb, hogy mindig nagyon friss hozz�val�kkal dolgozzunk. A toj�sfeh�rj�t csak t�k�letesen zs�rmentes t�lban �s habver�vel lehet igaz�n kem�ny habb� verni �s egy csepp toj�ss�rg�j�t sem tartalmazhat! A tejsz�nt pedig j�l le kell h�teni, hogy megfelel� �llag� habot kapjunk, de aki biztosra akar menni, mindig tehet hozz� habfix�l� port.
Ha egy recept szerint a kr�met "v�zf�rd�ben" kell f�zni, egy nagyobb faz�kban forraljunk vizet �s erre �ll�tsuk a kr�met akkora l�bosban, vagy k�tf�l� t�lban, amelyet meg tudunk rajta t�masztani (vagyis nem esik bele). Az ilyen kr�met �lland�an kevergetni kell, am�g elk�sz�l.
A tortabevon� akkor lesz a legjobb, ha darabokra t�rj�k , egy kis l�bosban v�zg�z felett, azaz v�zf�rd�ben felmeleg�tj�k, majd teljesen leh�tj�k. Nem ker�lhet bele v�z! Ez ut�n �jra felmeleg�tj�k �s a recept szerint dolgozunk tov�bb!
 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.