~ Az ut�bbi �vtizedben a sz�ja mint az eg�szs�ges �trend n�lk�l�zhetetlen eleme ker�lt el�t�rbe, pedig emellett igen fontos �llati takarm�ny �s ipari n�v�ny is..
~ K�n�ban a sz�jababot m�r t�bb ezer �ve termesztik �s haszn�lj�k a legk�l�nb�z�bb form�kban.
~ A nyugati vil�g csak mostan�ban kezdi felismerni �s kihaszn�lni a sz�ja ezernyi eg�szs�gre el�ny�s hat�s�t.
~ A sz�ja a h�velyesek csal�dj�ba tartozik.
~ A sz�jababnak rengeteg vari�ci�ja l�tezik, a leggyakoribb a s�rga sz�ja, emly a legjobb min�s�g� feh�rj�t tartalmazza.
~ A n�v�ny 150-200 nap alatt n� meg a forr� �s p�r�s �ghajlat� vid�keken, 80 cm-es magass�got �r el, apr� feh�r �s lila vir�gai vannak, amikb�l h�velyek fejl�dnek, ezek 1-4 sz�jababot teremnek.
~ A babok gazdag forr�sai a sz�ja t�p�rt�k�nek: a j�l felhaszn�lhat� feh�rj�knek, rostoknak, n�v�nyi olajoknak �s �sv�nyi s�knak.
~ Tef- �s lakt�zmentes.
~ Term�szetes �ton cs�kkenti a koleszterintszintet.
~ Alacsony a tel�tettzs�rsav-tartalma.
~ Tartalmaz omega-3 �s omega-6 zs�rsavat.
~ Gazdag vitaminokban (A, B, E, K) �s biol�giailag akt�v vegy�letekben.
~ Alacsony a s�tartalma.
~ Nagyon j� min�s�g� feh�rje.
~ Sok rostot tartalmaz.
~ V�di a m�jat.
~ Hormonp�tl� ter�pi�k kieg�sz�t�je.
~ Olaja b�rt�pl�l�.
~ Cs�kkenti a gyullad�sos t�neteket.
~ N�veli a b�r rugalmass�g�t.
~ Az eg�sz n�v�nynek, de k�l�n�sen a magnak magas a feh�rjetartalma (a veg�n �trend alapj�n).

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.