Vil�grasz�l� karrier

A must�rt hat�sos afrodizi�kumk�nt tartott�k sz�mon �vsz�zadokon kereszt�l. Ahogy a r�mai �r�, Plinius is meg�rta volt: „N�h�ny kan�l must�r, �s a h�v�s �s lusta n�b�l eszmei feles�g lesz.” K�z�pkori kuruzsl�k D�ni�ban val�s�gos vagyont har�csoltak �ssze must�rb�l, ment�b�l �s gy�mb�rb�l kotyvasztott kever�keikkel, melyet buzg� f�rjek aj�nd�koztak nej�knek.
Indi�ban, s�t �szak-Eur�p�ban is sok�ig �gy gondolt�k, egy mar�k sz�tsz�rt must�rmag t�vol tartja a h�zt�l a gonosz szellemeket. A Bibli�ban is az egyik legt�bbet eml�tett n�v�ny. Palesztin�b�l Egyiptomba ker�lt, ahol a piramisokban is tal�ltak must�rmagot. M�r az �kori kelet birodalmaiban is must�ros sz�sszal ett�k f�leg a sz�rnyas h�sokat �s term�szetesen a kolb�szt.
Mikor a r�maiak elfoglalt�k Galli�t, magukkal vitt�k a must�r szeretet�t is. K�s�bb Nagy K�roly is j�nak l�tta, hogy ezt a f�szert termessz�k, k�l�n�sen a kolostorokhoz tartoz� kertekben P�rizs k�lter�let�n.
Lassan a n�metekn�l is kezdett n�pszer�v� v�lni. Az a legenda j�rta, hogy ha a n� must�rmagot sz�r az esk�v�i ruh�j�ba, otthon � fogja viselni a nadr�got a h�zass�g alatt… A 12. sz�zadt�l megtal�ljuk Angli�ban, elterjed Spanyolorsz�gban �s Portug�li�ban is. Termesztett�k embernek, �llatnak, s�t olajat is sajtoltak a magokb�l.
A vikingek tal�lkoz�sa a must�rral el�g drasztikusra sikeredett: mikor partra sz�lltak a Sk�cia k�zel�ben fekv� Orkney-szigeteken, az earl elfogatta �ket. Ahelyett, hogy t�ml�cbe vetette volna a birtokh�bor�t�kat, must�roshord�kat hozatott, minden vikingnek egyet, �s eg�sz fej�ket megm�rt�ztatta benne.
A nagy s�rgal�zj�rv�nyok idej�n a Mississipi ment�n a must�rt arany�rban m�rt�k. A k�szletek ugyanis a v�gletekig leccs�kkentek, mert az a n�zet terjedt el, megv�d a hal�los k�rt�l.

Fekete, feh�r, barna, s�rga
„Nincs m�shol must�r, csak Dijonban van.” - �rta b�szk�n egy 14. sz�zadi kanonok. T�ny, hogy a burgundi hercegek asztal�n is nagy n�pszer�s�gre szert tett must�r elv�laszthatatlan Dijon v�ros�t�l. Nemcsak �ze, hanem em�szt�st seg�t� �s fert�tlen�t� hat�sa miatt is kedvelt volt. M�g a francia kir�ly udvar�ba is rendszeresen k�ldtek must�ros hord�kat. XIV. Lajos sehov� sem ment must�rosed�nye n�lk�l, s�t tal�n az sem ejt foltot h�rnev�n, ha el�ruljuk, �lt�zk�d�s�ben is kedvelte a must�rsz�nt.
A dijoni must�r el��ll�t�sa egyre kifinomultabb� v�lt, 1390-t�l szab�lyozt�k is: b�rki, akin�l sil�ny min�s�g� �rt�kes�t�sre sz�nt must�rt tal�ltak, kem�ny b�ntet�sre sz�m�thatott. A must�rk�sz�t�s mesters�gg� v�lt, �s a k�sz�t�k kreativit�sa nyom�n sokf�le v�ltozat sz�letett.
A n�metek az �telek alapj�n v�logatj�k meg, mennyire t�zes must�rt haszn�lnak. Jellemz�nek t�nhet az �desk�s, ecetes j�l ismert must�r. Ugyanis a kolb�szokhoz, k�l�n�sen a feh�rhez t�bbnyire ezt fogyasztj�k, f�leg Bajororsz�gban. �m n�melyik grillezett „wurst” -hoz az enyh�n, hideg h�sokhoz �s szendvicsekhez pedig az extra cs�p�s must�r illik.
A tapasztalt szem� �nyenc r�n�z�sre meg tudja �llap�tani, milyen mustr�rt l�t az asztalon: a nagyon cs�p�s v�ltozat vil�gos, hasonl�t a dijonihoz. Az enyh�n cs�p�s sz�ne a s�rg�t�l a barn�ig terjedhet, az �des pedig megk�l�nb�ztethet� s�t�t sz�n�r�l, mivel barna cukrot haszn�lnak hozz�.

Must�r-sz�t�r

dijoni must�r: tal�n a legismertebb must�rfajta. Sima, vil�goss�rga, jellegzetes �z�. A f�szereken k�v�l feh�rbor �s must vagy savany� must (�retlen sz�l� leve) felhaszn�l�s�val k�sz�tik.

bordeaux-i must�r vagy Beaujolais-must�r: kimondottan s�t�t, v�r�ses sz�n�. Finomra �r�lt barna �s fekete magvakb�l k�sz�l ecettel, v�r�sborral. �zes�tik gy�gyn�v�nyekkel is.

Meaux must�r: k�zepesen cs�p�s, z�zott �s �r�lt fekete �s barna magvakb�l k�sz�l ecettel, f�szerekkel �zes�tve. A hagyom�nyos v�ltozat el��ll�t�i f�ltve �rzik receptj�ket, eredetileg szerzetesek gy�rtott�k.

Grey Poupon: m�ig az egyik legh�resebb dijoni must�r; kr�mes, borsos. Nev�t k�t �riemberr�l kapta: Grey adta a receptet, Monsieur Poupon pedig a v�llalkoz�s t�k�j�t.

szareptai must�r: himal�jai eredet�, Indi�ban �shonos must�rfajta. Magja s�t�tbarna, �zsi�ban f�leg ezt termesztik. Oroszorsz�g sztyepp�in is ez n�, kiszor�tva ezzel a kor�bban elterjedt fekete must�rt.

Champsac must�r: illatos, mert �desk�m�nnyel �zes�tett; s�t�t, kr�mes must�r.

Champagne must�r: vil�gos, pezsg�vel kevert must�r

provence-i must�r: paradicsommal, fokhagym�val, hagym�val, rozmaringgal �s kakukkf�vel �zes�tett must�r; b�r�nyhoz �s s�lt h�sokhoz illik

Catalane must�r: pik�ns, paradicsommal, z�ld �s fekete olajbogy�val, szardell�val, z�ld borssal �s k�l�nf�le hagym�kkal �zes�tett v�ltozat.

Oc must�r: szint�n region�lis v�ltozat mogyor�hagym�val, szardell�val, petrezselyemmel, szerecsendi�val k�sz�l.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.